COPYRIGHT MANIFESZTUM

A meglévő szerzői jogi modell

A szerzői jogi rendszer a szerzői jog jogosultjait védi, akik közül nem mindenki alkotó, hanem például kiadók, producerek, lemezkiadók stb.

Ez a rendszer előírja, hogy a szerzői jog jogosultjai egy bizonyos ideig kizárólagos ellenőrzést gyakorolnak a mű másolása és egyéb felhasználása felett, majd a mű közkinccsé válik.

A szerzői joggal védett művek bármilyen felhasználásához a szerzői jog tulajdonosának engedélye szükséges, kivéve, ha a felhasználás a szerzői jog korlátozásai és kivételek hatálya alá esik. A szerzői jog hatálya nemcsak könyvekre, hanem térképekre, előadásokra, festményekre, fényképekre, hangfelvételekre, filmfelvételekre, adatbázisokra és szoftverekre is kiterjed. A védelmi idő a mű leghosszabb ideig élő jelentős társszerzőjének halála után 70 évre is meghosszabbodott.

A jelenlegi európai szerzői jogi rendszerben a harmonizáció csak a védett művek szerzői jogosultjainak kizárólagos jogaira terjed ki, anélkül, hogy megoldaná a rendszer egyéb problémáit, például a szerzői jogi korlátozásokat és kivételeket.

Miért fontos a szerzői jogi reform?

A felhasználók számára

A szerzői jog nem csupán egy száraz jogi fogalom: a felhasználók mindennapi életére is hatással van.

A határok nélküli digitális világban az európaiak egyre gyakrabban (és egyre frusztráltabban) tapasztalják, hogy nem férnek hozzá ugyanahhoz a tartalomhoz, amikor az Unió más részein tartózkodnak. Ez világosan megmutatkozik az Európai Bizottság 2014-es konzultációjára adott reakcióikban, amely arra a következtetésre jutott, hogy a szerzői jogot „diszkrecionálisnak és kiszámíthatatlannak” tekintik.

A meglévő szerzői jogi modellRáadásul a szülők nem mindig értik, hogy gyermekeik online tevékenységei sértik-e a szerzői jogokat, és nem tudják megbízható módon elmagyarázni nekik a szabályokat. A tanárok és kutatók nem tudják, hogy milyen mértékben oszthatnak meg anyagokat diákjaikkal és kollégáikkal, és milyen mértékben használhatják a digitális eszközöket tevékenységeik javítására. Bármelyik internetfelhasználó tudtán kívül naponta megsértheti a szerzői jogi törvényeket, mivel az egyik országban engedélyezett tevékenységek egy másik országban tilosak lehetnek (ahogyan az offline jogszerűen végzett tevékenységek is tilosak lehetnek online).

Ugyanakkor a könyvtárak, levéltárak és kulturális örökséggel foglalkozó intézmények közfeladatukban, a tudás és a kulturális elemek hozzáférhetővé tételében és megőrzésében korlátozottak, mivel a szerzői jogi szabályok vagy az engedélyezési feltételek megakadályozzák őket a technológiai fejlődésben.

Vállalkozók számára

Sok sikeres weboldal a szerzői joggal kapcsolatos, okosan alkalmazott kivételeknek és korlátozásoknak köszönhetően működik.

Az uniós szerzői jogi szabályok széttagoltsága miatt azonban a vállalkozók számára nehézséget jelent az online elérhető szolgáltatások európai vagy akár nemzeti szintű működtetése.

A Spotify csak négy évvel az indulás után vált elérhetővé az EU összes tagállamában. Németországban az elérhetőséget hosszas tárgyalások előzték meg a német jogkezelő szervezettel, a GEMA-val, amely rendkívül magas díjakat követelt a streamelt tartalomért.

A szabályok következetlensége miatt a vállalatok számára nehéz eldönteni, hogy tevékenységük jogszerű lesz-e egy adott tagállamban, nemhogy páneurópai szinten.

Ez olyan abszurd helyzetekhez vezet, amikor az EU-ban működő innovatív vállalkozók számára az a legbiztonságosabb megoldás, ha fizikailag az Egyesült Államokba költöznek, ahol a szerzői jog területén de facto egységes piac és a tisztességes felhasználás szabályai előnyeit élvezhetik. Az Európai Unióba való visszatérés csak akkor lehetséges, ha elegendő nyereséget termel a jogi költségek fedezésére, a döntésekre való sokéves várakozással és az európai bírósági döntések kiszámíthatatlanságával.

Európa gazdasága és versenyképessége

Az Európai Unió szerzői joggal kapcsolatos egyenlőtlen megközelítése éles ellentétben áll az amerikai modellel, amely egységes, összekapcsolt piacot biztosít a vállalkozók számára. Ennek eredményeképpen az amerikai vállalkozóknak nem kell 28 szerzői jogi törvénycsomagot végigjárniuk egy új termék vagy szolgáltatás bevezetéséhez.

Ezen túlmenően az amerikai szerzői jogi szabályok a „tisztességes felhasználás” doktrínáján alapulnak. – tisztességes felhasználás, amelynek értelmében a vállalatok felhasználhatják a szerzői joggal védett anyagokat, amennyiben a felhasználás „tisztességes”. A méltányosságot itt a bíróságok határozzák meg, az elmúlt évtizedekben meghatározott iránymutatások szerint.

Ennek eredményeként a „tisztességes felhasználás” doktrínáját bevezették a tudásintenzív gazdaságokban, például Izraelben, Dél-Koreában, Kínában, Tajvanon és Szingapúrban.

Szingapúr 2005-ben elfogadta a „tisztességes felhasználás” szerzői jogi rendszerét, amely érdekes esettanulmányt nyújt. A törvény egyidejűleg ösztönözte az ország technológiai és internetszolgáltatási ágazatát, miközben a tartalomkiadó vállalatok gazdasági teljesítménye változatlan maradt, ami azt jelzi, hogy a reformok nyilvánvalóan nettó gazdasági hasznot hoztak.

Érdekes példa a tisztességes felhasználás doktrínájának 2005-ös tajvani elfogadása. A törvény egyidejűleg ösztönözte az ország technológiai és internetszolgáltatási ágazatát, miközben változatlanul hagyta a tartalomkiadó vállalatok gazdasági teljesítményét, ami a reform nyilvánvaló nyereségét jelzi.

A szabványok rugalmasabb, nyitottabb megközelítése lehetővé teszi a jogrendszerek számára, hogy alkalmazkodjanak a technológiai fejlődéshez és az újításokhoz, így elkerülhetővé válnak azok a helyzetek, amikor a felhasználói magatartás jogellenes, és az új technológiák fejlesztését jogi bizonytalanságok akadályozzák.

Innovátorok számára

Az európai innovátoroknak a kivételek és korlátozások rendszerére kell támaszkodniuk ahhoz, hogy valóban kibontakoztathassák szárnyaikat. Egy 2010-es tanulmány kimutatta, hogy a szerzői jogi kivételek és korlátozások előnyeit élvező európai vállalatok 1,1 milliárd euró hozzáadott értéket teremtenek, ami az európai GDP 9,3%-a. Ezek a vállalatok közel 9 millió embert foglalkoztattak, ami az EU foglalkoztatásának 4%-át jelenti.

Képzeljük csak el, mit lehetne elérni, ha az ilyen kivételek és korlátozások a jog világosan meghatározott részévé válnának, ahelyett, hogy bizonytalanságot okoznának, ahogyan eddig tették? Az új technológiákat, mint például a szöveg- és adatbányászat, az európai kutatók az Egyesült Államokhoz és az ázsiai országokhoz hasonlóan teljes mértékben kiaknázhatják.

Az Európai Unió jogi szabályainak nem szabad tovább akadályozniuk az európai innovátorok versenyképességének fejlődését.